Balatonberény a Balaton déli partjának Budapesttõl legtávolabb esõ üdülõhelye. Gyökerei nagyon messzire nyúlnak vissza. Történelmében az elsõ írásos említése 1121-ben az Almádi-monostor alapító levelébõl származik. Fürdõkultúráját 1881-ben Hunyady József gróf fürdõtelep létesítésével teremtette meg.
Ettõl kezdve a fokozatos fejlõdésnek köszönhetõen a nyugalomra vágyók és kisgyermekes családok kedvelt pihenõhelyévé vált.
A kirándulást, természetet kedvelõknek az északi part hegyeinek látványa, a Csicsergõ sziget nyugalma, 1433-ban épült templom és múltház megtekintése, gyalogtúra a szõlõhegyrõl nyíló panorámával, a védett nádfedeles pincék vörösborai nyújtanak felejthetetlen élményt.

A fürdőhelytől nyugatra már csak nádas, füves, bokros terület húzódik a Balaton nagy kanyarulatáig. A löszdombra települt 1200 lakosú község megőrizte békés, falusias hangulatát, a parti rész árnyas, családias jellegű üdülőhely. Az időszámítás előtt is lakott terület határában késő bronzkori temetőt tártak fel. A középkorban egyházas hely volt, első okleveles említése 1332-ből való. A török uralom idején sok lakója menekült a közeli Kis-Balaton nádrengetegébe. 1733-tól legnagyobb földesura a Hunyady-család lett.

A fürdőélet kezdetén sajátos szokás volt, hogy a község parasztházainak bérbeadói fürdőbódét állítottak a vízbe, 1902-ben már 170 ilyen építmény sorakozott itt egymás mellett.

A római katolikus templomot 1350 körül építették, a török időkben azonban erősen megrongálódott. A Hunyady-család 1733-ban barokk stílusban helyreállította (de több gótikus részletet megőriztek: a támpilléreket, a szentélyt, néhány ablakot és bejáratot).

A Falunapot május 1-jén rendezik. Balatonberény egyik különlegessége a naturista strand és kemping. Rossz idő esetén a közeli Hévíz és Zalakaros melegvízű gyógyfürdőit kereshetik fel vendégeink.

A kirándulást kedvelőknek kellemes sétaút vezet a község feletti Bokrosi-szőlőhegyre, ahonnan szép kilátás nyílik a Keszthelyi-hegységre és a Tapolcai-medence tanúhegyeire, ezenkívül felejthetetlen élményt nyújtanak a védett műemlék jellegű öreg nádfedeles pincék jófajta boraikkal.

Piros háromszöggel jelzett turistaút vezet a Balatonszentgyörgy határában álló Csillagvárhoz. A rendkívül érdekes, csillag alakú, sokáig végvárnak tartott erődszerű építményt Festetics László az 1820-as években emeltette vadászkastély céljára. A benne látható kiállítás a XVI. századi végvári vitézek életét mutatja be.

Júliusban rendezik meg a Dunántúli Amatőr Művészeti Fesztivált.